
Bütykös és kiegyenlítő tengelyek hajtásához 40 év óta sorozatban sikeresen alkalmazzák a belső égésű motorokban a fogasszíjas hajtásokat. A régebbi konstrukcióknál a fogasszíj előfeszítését vagy a hajtásban excentrikusan csapágyazott segédhajtás (pl. a vízszivattyú), vagy úgynevezett merev feszítőgörgők (excenter feszítőgörgők és hasonlók) végezték.
Az ilyen rendszerekkel nem állítható be optimálisan a szíjerő, mert a szíjerőnek sem a hőmérsékletváltozásokból vagy a kopásokból adódó ingadozásait, sem a dinamikus hatásokat (szíjrezgések, szíjhajtásból származó hatások stb.) nem képesek kompenzálni. A modern fogasszíjas hajtásoknál elengedhetetlen az ilyen ingadozások és hatások automatikus szíjfeszítő rendszerekkel való kiegyenlítése, mert csak ezekkel érhetők el az autóipar részéről megkövetelt, immár akár a 240 000 km-es vagy még hosszabb élettartamok (a motor élettartamának megfelelően).
Az automatikus szíjfeszítő rendszerek alkalmazásával egyrészt lényegesen csökkenthető az első beszereléskor az előfeszítő erő szórása, másrészt az előfeszítő erő a motor hőmérséklettartományán belül közel állandó értéken tartható. A 90-es évek kezdetétől használnak automatikus szíjfeszítő rendszereket a belső égésű motorok fogasszíjas hajtásaiban, amelyek a fent említett okok miatt jórészt ki is szorították a piacról a merev rendszereket.
A fentieket figyelembe véve az automatikus feszítőrendszerekkel szemben fennálló fő követelmények: